BEMUTATKOZÁS

De ahogy telt az idő és jobban megismerkedtem a kranioszakrális terápiával ez a nézetem megváltozott és rádöbbentem, hogy a megelőzést minél korábban kell kezdeni – már a szülés után, sőt már a magzati fejlődés alatt. Ebben egyrészt megerősítettek azok a történetek, amit első biodinamikus kranioszakrális tanáromtól, Philip Binghamtől hallottam és amelyekben mesélt arról, hogy hogyan támogatja az újszülötteket Ausztráliában. Nagyon inspiráló volt, hogy pár kezeléssel – az állapottól, születéstől függően – az újszülöttek elkerülhették még a traumatikus születésük élet hosszig tartó hatását is. Szintén nagy hatással volt rám az, hogy Németország egyes tartományaiban az anyák és az újszülöttek az Egészségügyi Ellátás részeként kapnak 1-1 kranioszakrális kezelést.

Ezenkívül saját tapasztalatom, a két szülésem során átélt lényeges különbségek is megerősítették érdeklődésemet ezen a területen. Első szülésemkor egyedül voltam, nem mozoghattam, a vajúdás, szülés háton fekve történt. A kiszolgáltatottság és magány érzése maradt meg bennem. Míg második szülésemkor velem volt a párom, barátnőm, szabadon mozogva vajúdhattam és kisebbik lányom szülőszékben született és megélhettük együtt az Aranyórát – szívet melengető a mai napig visszagondolnom erre a folyamatra.

Meg szeretném még azt is említeni, hogy pár évvel ezelőtt egy nagyon régi barátomat kísértem, támogattam a kranióval életének utolsó heteiben. A kísérése során nagyon sokat tanultam és tapasztaltam a kranió csodás erejéről, ami nyitottá tett bármilyen hasonló alkalomra. Mivel a születés és a halál az élet két pólusa – a megközelítés, a szándék, a felajánlható támogatás nagyon hasonló. Az egyik esetben a megtestesülés, összekapcsolódás folyamatát támogatjuk és kapcsolódunk az ezt létrehozó erőkkel, míg a másik esetben a szétválást, a test elhagyását. Fontosnak gondolom, hogy a következő generáció születése, a Földre érkezése, illetve a távozása megváltozzon, ami hatással lenne a saját magunkkal és a másokkal való kapcsolatunkra, ezáltal nem csak a teljes életünk, de a kapcsolódásaink, a viselkedésünk, a természethez való viszonyunk is változna, harmonikusabbá, kiegyensúlyozottabbá válna. Igy békésebb életben lehetne részünk a Földön.